Nem kell biztonságpolitikai szakértőnek lenni ahhoz, hogy felfigyeljünk arra, hogy Vlagyimir Putyin többször is kifejezte már szándékát a hajdani szovjet érdekszféra visszaállítására. A Szovjetunió 1922 és 1991 között állt fenn, 15 tagköztársaság összefogásában, az oroszországi föderáció irányítása alatt. A második világháborút követően ehhez a hatalmas kiterjedésű országhoz 7 további megszállt állam is csatlakozott, ugyancsak az orosz befolyást, katonai megszállást illetve vezetést tűrve: Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia. Kialakult tehát 46 évre egy óriási kiterjedésű világbirodalom, melynek működtetésébe 1975-től egy Vlagyimir Putyin nevű ifjú jogász is bekapcsolódott mégpedig a KGB (Állambiztonsági Bizottság) ambiciózus tisztjeként.
A kép forrása: www.lrt.it
Az 1980-as évek végére már a KGB egyik magas rangú vezetője és a Szovjetunió fenntartásának legnagyobb támogatója. Putyin egész életében hitt abban, hogy a Szovjetunió volt a a világtörténelem legerősebb állama, mondhatni a birodalmi eszme áthatotta teljes életútját. Putyin 1998-ra lett a KGB (későbbi nevén FSZB) igazgatója, majd 1999 végén megszerezte Oroszország vezetését is, melyet azóta is birtokol, immár 25. éve. Ő tekinthető ma a Föld legveszélyesebb emberének, tekintve, hogy a világ legnagyobb atom-arzenálja felett rendelkezik és egyértelműen feltett szándéka, hogy országát újra olyan naggyá és erőssé tegye, mint egykoron volt az 1970-es és 1980-as években (sőt végig a hidegháború korszakában 1945 és 1991 között).
A kép forrása: taneszkozcentrum.hu
Oroszország két éve átállt a hadi-gazdálkodásra, a katonai működésre és minden jel arra mutat, hogy az ukrajnai háború után folytatni fogja terjeszkedését. Putyin már korábban kinyilvánította, hogy a Baltikum szívügye (nem csak mert szülővárosát, Szentpétervárt fenyegeti az ottani NATO jelenlét) hanem mert geopolitikailag is kiemelten fontos terület hazája számára. Ukrajnai 2024-es (esetleg 2025-ös) legyőzését a Baltikum megkaparintása fogja követni, majd jön Moldova, Grúzia és Kelet-Európa (benne Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária). Mindehhez megvan a szükséges katonai erő Oroszországban a kérdés csak az, hogy a NATO képes e feltartóztatni az orosz terjeszkedést és hogy a hagyományos eszközökkel kialakuló háború atomháborúvá fajulhat e? Mindkét kérdésre NEM a válasz. A NATO csak abban az esetben erősebb az orosz hadseregnél, ha teljes összefogást mutat és az USA katonai potenciálját is bevetik. Ám mind a teljes összefogás mind pedig az amerikai beavatkozás kérdéses, főleg abban az esetben, ha Donald Trump ül a Fehér Házban. Ami meg az atomháborút illeti: ne legyenek illúzióink arról, hogy kockáztatná e a világ elpusztulását a nyugat, néhány peremvidéki kis országért Európa keleti szegletében. A stratégiai atomfegyverek megmaradnak legvégső fenyegetésnek, a harmadik világháború során is.
Az orosz hadsereg ma a második legerősebb a Földön. Fotó forrása: aljazeera.com
Bekövetkezik tehát Kelet-Európa orosz megtámadása, csupán annak időpontja kérdéses. Putyin idén lesz 72 éves (október 7-én), így nem vár sokáig, a legvalószínűbb, hogy az offenzívára 4-5 éven belül kerül sor (valamikor 2028 - 2029 körül). Európa vezetői nem régiben döbbentek rá erre, így megindult már egy intenzív fegyverkezési program kontinens-szerte csak sajnos későn. A történelem ismétli önmagát: most 1930-as évek közepén járunk, amikor a nyugat mély álmából ébred. 
