A világ egyik része - miként idehaza, Magyarországon is - nagyon fél egy esetleges harmadik világháborútól, egy másik része optimistán elképzelhetetlennek tartja ennek lehetőségét, egy harmadik része pedig tudomást sem vesz a veszélyről. De mi lehet a reális helyzet ma a világban a biztonságpolitikai helyzetet tekintve? Vizsgálódás és elemzés történész szemmel.

A kép forrása: dailymail.co.uk

Jelenleg három olyan válság-övezet létezik Földünkön, mely magában hordozza az adott konfliktus nemzetközivé exkalálódását (és akár világméretű háborúvá fajulását). Az első Ukrajna, ahol az orosz csapatokkal nem kizárható lehetőségként NATO országokból érkező katonák harcolhatnak a közeljövőben, ahogyan erre Emmanuel Macron február végén egy nyilatkozatában utalt (forrás: Guardian). Ez egyértelműen növelné és sokkal magasabb szintre emelné a már kialakult két nagy katona-politikai tömb (kelet és nyugat) konfliktusát. Az egyik oldalon természetesen a NATO áll (32 tagállammal) a másikon pedig a CSTO (Orosz vezetéssel, 6 tagállammal pluszban Kína, Irán illetve a Sanghaji együttműködési Szervezet támogatásával). Az ukrajnai háború folyamatosan fenntartja egy világháborúvá szélesedés veszélyét.

A második konfliktus-forrás a Közel-Kelet, ahol egyszerre alakult ki háborús helyzet Izrael és a Gázai Palesztin szervezetek (főleg a Hamasz) illetve a zsidó állam és Irán között. (Jelenleg nem tudni, hogy a vasárnapi Iránból érkezett rakéta-támadásra reagál e válaszcsapással Izrael). A Közel-keleti konfliktus akkor válhat nagyon komollyá, ha a két említett katonai tömb más-más hadviselő fél mögé áll be (aktív katonai támogatásokkal, esetleges katonai hadműveletekkel): így Irán mögé Oroszország (és talán Kína), Izrael mögé pedig az USA. Ennek lehetősége sajnos ugyancsak a levegőben lóg. (Főleg ha Izrael válaszcsapást indít, amire Irán megint reagálni fog.)

Végül a harmadik konfliktus-forrás egy jelenleg még "alvó" válsággóc: Tajvan. A fél Magyarországnyi kis szigeten 24 millió ember él, akik mind a kommunista Kína ellenségei, lévén, hogy 1949 óta dacolnak a pekingi vezetéssel és külön-utas, nyugatbarát, többpárti parlamenti demokráciában élnek. Az USA haditengerészete védelmezi a sziget különállását, így egy esetleges kínai támadás esetén közvetlen harc alakulhatna ki Kína és Amerikai Egyesült Államok között.

A három válsággóc jövőbeni alakulása és egy globális háború kirobbanása három forgatókönyv mentén alakulhat. Nézzük most ezeket.

Az első forgatókönyv szerint az ellentétel mérséklődnek: Ukrajna kérdéseben megállapodás születik (kettészakad az állam egy oroszok uralta és egy nyugatos övezetre), a Közel-Keleten abbamaradnak a harcok (Izrael és Irán nem kezd háborút egymással, Gáza visszakap némi autonómiát az izraeliek kivonulását követően), Tajvannál pedig Kína továbbra is távolságot tart, ahogyan tette azt 1949 óta, nem megtámadva a szigetet.

A második forgatókönyv egy globális háború kirobbanásáról szól, ám hagyományos fegyverekkel, vagyis tartózkodnak a felek a tömegpusztító fegyverek bevetésétől (atomfegyverek alkalmazásától). Ukrajnában kialakul egy kelet-nyugat harc, ahogyan Ázsiában is, de végig megmarad egy hagyományos fegyverekkel megvívott háború szintjén. Persze ennek egyik al-verziója, hogy ez csak az első években marad így, utána a helyzet átvált a harmadik forgatókönyv "menetrendjére".

A harmadik lehetőség ugyanis egy világméretű atomháború, mely beláthatatlan következményekkel járna az egész Földre nézve és közvetlen pusztítást hozna Eurázsiára illetve Észak-Amerikára. Belegondolni is szörnyű, mert a mai korszerű atomrakéták már több megatonna pusztító erejűek (a hirosimai atombomba 15 kilotonnás volt és ezer kilotonna egyenlő egy megatonnával). A nagyhatalmak vezetői, még Putyin Hszi Csin-ping is elakarják kerülni ezt egyelőre (bár ők biztosan túlélnék szuper-biztos, föld-alatti bunkereikben).

A világ biztonságpolitikai helyzete az 1962-es kubai rakétaválság óta nem volt ennyire ingatag, amit az is bizonyít, hogy a nemzetközi elemzők DEFCON 3-as szintre teszik a fenyegetettséget. A skála 5-ről indul [ami a békebeli állapot] és 1-es szinttel végződik, ami maga az atomháború.